Húsvét mindenki számára egy meghatározó ünnep. A keresztények Jézus halálát és feltámadását ünneplik elsősorban, ugyanakkor számos hagyomány és népszokás kapcsolódik hozzá, melyek meghatározzák identitásunkat, részei akár gyermekkori emlékeinknek is. Érdemes hát megőrizni, lehetőségeinkhez mérten továbbadni ezeket a családban.

A húsvét szó a nagyböjt végére utal, amikor véget ér a 40 napos böjti időszak és újra lehet húst fogyasztani. 2024-ben Nagypéntek március 29-én lesz, ami 2017. óta munkaszüneti nap. Ez a nap Jézus megfeszítésének emléknapja. Húsvét vasárnap március 31-ére, húsvét hétfő pedig április 1-re esik.

Bár a népszokások nagy része még a falusi életben volt megszokott, azért városi környezetben is megtarthatóak, a gyerekek nagy örömére.

Tojásfestés

A tojás az újjászületés és termékenység szimbóluma, mai napig szerves részét képezi az ünnepi előkészületeknek.

Magyarországon a tojásra rajzolt minták tradicionálisan leginkább geometrikusak. A tojást hosszanti vonalakkal két vagy négy mezőre osztják – ezt nevezzük rámázásnak. Az így kialakult mezőket díszítik, az így elkészült tojás pedig a hímes tojás.

Manapság kedvünkre festhetjük és díszíthetjük a kifújt vagy főtt tojásokat, csak arra ügyeljünk, hogy a festék miatt később már ne fogyasszuk el őket. Kivétel, ha természetes színezőt használunk: a vöröshagyma héjától narancsos-piros lesz, a kurkumától sárga, a cékla pirosas-lilás színt kölcsönöz, de kipróbálható a csalán, kávézacc, áfonya is. A színezőanyagokat a tojás főzővizébe tehetjük, egy kevés ecettel tartósabbá válik a szín.

Locsolkodás

Egy középkorból fennmaradt legenda szerint a szokás onnan ered, hogy Krisztus sírját felkereső asszonyokat a zsidók vízzel öntözték le, hogy szégyenkezésükben el ne mondhassák senkinek, hogy Krisztus feltámadt.

A falukban régebben ezen a napon a kútról hozott friss vízzel öntözték lányokat és asszonyokat. A városban ez a hagyomány is átalakult kissé, illatos kölnivel vagy a bátrabbak szódásszifonnal járják a lányos házakat, versmondásért és locsolásért cserébe festett vagy csokoládétojást, ételt-italt kapnak.

Húsvéti tojáskeresés

A húsvéti tojásvadászat szokása Németországból származik és a húsvéti nyúlhoz kapcsolódik. A szokás szerint a nyúl egy kosár fényesre festett tojást hozott minden jó gyereknek, és ezeket elrejtették a ház és a kert körül, hogy a gyerekek megtalálják.

Mit tegyünk, ha nincs kertünk a városban? Szerencsére a csokitojások vagy apró ajándékok a lakáson belül is elrejthetőek, a gyerekeknek a keresgélés és a megtalálás öröme a fontos!

Kívánunk minden Józsefvárosi családnak örömteli, élményekben gazdag húsvéti ünnepet!

Képek: unsplash.com, pexels.com

A FICSAK Józsefváros Alapítvány célja a családos lét szépségeinek lépten-nyomon való hangsúlyozása.
Magyarország Kormánya számos intézkedéssel támogatja a magyar családokat és szolgálja azok gyarapodását. A cél az, hogy Magyarország családbarát hely legyen, ahol a gyermek az első. A kormány családpolitikai intézkedései példaértékűek, sehol a világon nincs még egy ilyen komplex, rugalmas és célzott támogatási rendszer.
Kiadványunkkal ezekről szeretnénk tájékoztatást nyújtani a családoknak.

Időnként minden szülő megtapasztalja, milyen nehéz lekötni a kis örökmozgókat.

Csábító lehet elővenni az okostelefont, tabletet, ezeken elindítani meséket vagy játékokat, hogy egyszerűen megoldjuk a „problémát”. Fontos tudnunk, hogy pszichológusok véleménye szerint két éves korig egyáltalán nem szabadna digitális eszközt adni a picik kezébe, utána is csak fokozatosan, kontrollált keretek között, rövid időre.

Mit tehetünk akkor, ha már nagyon unja magát a gyerkőc?

A jó hír, hogy a kezünk és a hangunk mindig nálunk vannak! A kedvenc mese felolvasása újra meg újra megnyugtatólag hat, egy papír és ceruza kis helyen elfér.
Ha pedig ismerünk néhány egyszerű kis ölbeli játékot vagy fantáziát megmozgató kis dalocskát, egészen hosszú ideig elvarázsolhatjuk gyermekünket, miközben mindkét fél megéli az intimitást, az egymásra figyelést, a kötődést.

A zene, ének ráadásul

• fejleszti a kognitív képességeket: az első három életévben kiemelten segíti a nyelvi fejlődést, kisiskolás korban pedig igazolódott a zenetanulás és olvasás közti pozitív kapcsolat.
• segíti az érzelmi fejlődést: kreatív lehetőséget jelent az önkifejezésre, már a kisbabák is önkéntelenül mozogni kezdenek zenét hallva
• enyhíti a stresszt és a szorongást: a közös éneklés oxitocint szabadít fel és az összetartozás érzését erősíti

„Aki zenével indul az életbe, bearanyozza minden későbbi tevékenységét, az életnek olyan kincsét kapja ezzel, amely átsegíti sok bajon.” – Kodály Zoltán

„De én nem tudok énekelni!”

Sokan érzik kellemetlennek, ha dalra kell fakadniuk, főleg, ha negatív élmény társult hozzá korábban.
Kisgyermekünknek viszont nem az számít, mennyire tisztán éneklünk, sokkal fontosabb a közös tevékenység öröme, illetve a megismert kis dalok, játékok ismétlődése adta biztonságérzet.

Ha végképp nem szeretnél énekelni, főleg nem mások előtt, a mondókák is remek szórakozást nyújtanak, érdemes néhányat elsajátítani.

Honnan lehet ilyen dalokat, játékokat, mondókákat tanulni?

Remek lehetőséget tudunk most ajánlani:

A Ficsak Józsefváros Alapítvány szeretettel várja 2024. február 24-én, szombaton 10 órától a kisgyermekes családokat Szökőnapi télbúcsúztató Ringatóra!
Lesz közös éneklés és játék Ujvári Klári Ringató foglalkozásvezetővel és színvonalas kísérőprogramokban is részetek lesz.
Jöhetnek apukák, nagyszülők és nagyobb testvérek is!

Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: >> REGISZTRÁLOK <<

2024-ben a farsangi időszak január 6-tól február 14-ig tart.
No nem a Valentin nap miatt, hanem mert hagyományosan hamvazószerdával zárul az ünnepkör, ami mozgó ünnep: ez a nagyböjt kezdete.
A hagyományos böjti időszak a húsvét vasárnapját megelőző 40 napot jelenti.

A farsang a tél búcsúztatása és a tavasz várása is egyben.

Számos népszokás tartozik ide: a busójárás, téltemetés, szalmabábu égetés mind a tél, mint gonosz elűzését jelképezik.

Régen a legtöbb lakodalom is erre az időszakra esett, hiszen az ébredő természet és az ifjú pár között különös kapcsolatot láthattak, ráadásul a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani.
A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

A párválasztás mellett a farsang a szokások felrúgásáról is szólt. Az álarcok, maszkok viselése is talán ide vezethető vissza, de ilyenkor tartották például az asszonyfarsangot is, ami az asszonyok számára az év egyetlen alkalmát jelentette, amikor férfiak jelenléte nélkül mulatozással, tánccal, vigalommal tölthették el az időt.

Manapság a farsang ünnepe is átalakult, jó lehetőséget adva a bulizásra, összejövetelre a barátokkal, és természetesen a gyerekek is nagyon készülnek, ha az óvodában, iskolában jelmezbe bújhatnak.

A beöltözés fejlesztő hatással van a gyermekek képzeletére, kommunikációs készségeikre és társas kapcsolataik fejlődésére is.

Nem szükséges a tökéletességre törekedni, már egy-egy – a gyermek szemében fontos – kiegészítő is elegendő ahhoz, hogy azonosuljanak egy karakterrel.
A család számára is remek közös program az ötletelés, ráadásul ha még saját készítésű is a jelmez, pozitív élmény lesz mindenki számára.

Érdemes ügyelni a készítés során arra is, hogy a jelmez kényelmes legyen, tudjon benne a gyermek játszani, leülni, enni. Az is fontos szempont lehet, hogy hagyjuk őt eldönteni, mi szeretne lenni, hiszen a választása jelképezhet, kifejezhet akár vágyat, akár félelmet, amit az adott szerepbe bújva tud legyőzni.

Ezekben a hetekben elővehetjük a régi fényképeket is, megmutatva, mi szülők milyen jelmezekbe bújtunk annak idején, mesélhetünk a régebbi időkről is nekik.

Otthon is játszhatunk szerepjátékokat, megengedve a gyerkőcnek, hogy más bőrébe bújva kipróbálja magát egy-egy szerepben. Ehhez készíthetünk egy jelmezes ládát kellékekkel, ami megmenthet egy-egy unalmasabb napot is.

Képek: pexels.com, unsplash.com